NYÍLT LEVÉL

AZ ORSZÁG JÖVŐJÉT BEFOLYÁSOLNI AKARÓ ÉS KÉPES

MAGYAR POLITIKUSOKHOZ.

Jövőnk, a sokak által már megálmodott Magyarország még messze nem minden polgártársunk álma. Nem egyszerű dolog sokmillió emberrel ugyanazt az álmot láttatni, enélkül pedig majdnem lehetetlen az ilyen álmot valóra váltani.

Ezt az álmot ismerők – és ők felnőtt, felelősségteljes emberek – meg vannak győződve a megvalósíthatóságról majd a sikerességről és eredményességről.

Ez azonban kevés, nagyon kevés!

Megálmodott jövőnk megvalósításához „sokunk”, a többségünk szellemi és fizikai közreműködése szükségeltetik.

Mit takar ez a szó, hogy „sokunk”?  Honfitársainknak ezt a „számát” nem az elvégzett munkájáért nagyra becsült  Országos Választási  Iroda fogja meghatározni. Nem is a különféle szavazásokat követően, a pillanatnyi hatalomért mindent feláldozó politikusok „belemagyarázása”.

Ez, a jobb és szebb jövőnk szempontjából kulcsfontosságú ember-sokaság, azoknak a honfitársainknak a száma, akik a megálmodott jövőt megismerve, azt – értelmes szakértői párbeszédekben közreműködve – alakítva, részleteit finomítva, szellemi és fizikai munkájukkal naponta közelebb viszik, ha nem is a közeli, de az érezhetően közeledő megvalósuláshoz.

Eddigi életem egyik ellenőrzött igazsága, hogy „az emberekért tevékenykedni,  az érdeküket védeni nem lehet nélkülük, csak a részvételükkel, együtt velük!”

Az általános kritikai észrevételek után nézzünk néhány időszerű problémát.

Európa térképén látható, hogy a Kárpát-medence és az Ibériai félsziget méretei közel azonosak és Európa tájegységei között a nagyobbak közé sorolhatók.

Ez az EU-ban azt is jelenti, hogy fontosságuk és jelentőségük a kiemeltek közé tartozik. Ennek ellenére gazdasági vérkeringésbe való bekötöttségük egészen más helyzetet mutat. A Kárpát- medence rosszabb helyzetét tükrözik- sajnos- ma minden területen az elvégzett tudományos igényű összehasonlítások. Ennek a mai helyzetnek a minden részletre kiterjedő megjavítása gyorsan nem érhető el  Van azonban olyan része, amelyben jelentős előrelépés senki máson csak a mi elhatározásunkon, a megálmodott jövőt megvalósító „sokunkon”  múlik.

A Tisza, a Kárpát-medence Duna melletti második – és európai jelentőségű – nagy folyója adta lehetőségek ma még majdnem teljességgel kiaknázatlanok.

A Tisza olyan természet adta vízi országút, amely az EU kisebb folyóival ellentétben még nem köti össze a térség országainak gazdaságait, még nem ad jó megélhetési lehetőséget hazánk területének közel felét kitevő térségben (a Tisza-medencében) élő mintegy négy milliónyi honfitársunknak, még nem köti be a Tiszát és a beletorkolló nagyobbacska folyókat az Európa térképén pókháló sűrűségű  EU vízi utak rendszerébe, még nem védi meg a Tisza-medencét sem a gyakran pusztító árvizektől, sem a még gyakoribb aszályoktól, még nem rövidíti le a kelet-nyugat irányú, vízi úton (a legolcsóbban!) lebonyolítható szállítások útvonalát a már régóta megépítésre váró (és sok egyéb problémát is megoldó) Tisza-Duna csatornával, stb., stb.      

Ilyen, számtalan sok szempontból kiemelten fontos ügyben, mint a Tisza- medence komplex hasznosítása legelőször kellene végrehajtani a teljes kérdés - csoport nyilvános és az érintettek széles körének bevonásával megvalósítandó megvitatását.

Ez az Ügy – a Tisza- medence komplex hasznosítása – talán minden más előtt nemzeti üggyé tehető és azzá is kell tenni!

A valós helyzet megismerésére és „sokunknak” az okulására nézzük meg közelebbről, hogy mi is ennek az Ügynek a lényege, a tartalma, továbbá, hogy mi is történt (vagy nem történt) az elmúlt években a megvalósítása érdekében.

Az Ügy megoldására 2006-ban elkészítettük a Komplex Európai Tisza Terv(továbbiakban: KETITE) pontosított változatát, melynek alapvető gondolatai már korábbi írásaimban is megtalálhatók. (lásd: „ Az EU és a Kárpát-medencei régiók” /1999/, „Az Európai Tisza-Projekt /2002/,/2005/ stb.). Jelen változat kialakításában sokat segítettek azok a tények, amelyeket  Paulus Alajos Balázs Béla- díjas ilyen témájú filmjeiben láttam.   

A KETITE megvalósítása felé lényeges új lépéseket is tettünk:

Egyrészt azzal, hogy a KETITE céljai közül néhánynak( a különösen pénz-igényesekről van szó) az elérésére, az illetékesektől kapott elengedhetetlenül szükséges koncessziós jogok alapján létre akarjuk hozni (az élő Rajna-Majna Részvénytársaság mintájára) a Tisza-Duna Részvénytársaságot. Ez a magyar alapítású nemzetközi társaság külföldi és hazai részvényesek pénzéből fog  gazdálkodni: tervezteti, építteti, üzemelteti, ellenőrzi és finanszírozza a KETITE kereteibe tartozó célok (részfeladatok) közül azoknak a végrehajtását, amelyeket az  államtól kapott koncesszió alapján elvállal.

Másrészt azzal, hogy kezdeményeztük a későbbiekben nemzetközivé bővítendő Tisza-Bizottság létrehozását, amelyre hárul majd a KETITE elvi irányítása, az összes részfeladat koordinációja és felügyelete stb.

Milyen célok (részfeladatok) megvalósítását tartjuk a KETITE keretei közé tartozónak?

1.

Elő kell segíteni, hogy szülőhelyén mindenki jól s biztonságban élhessen, ezért a teljes Tisza-medencét – városaival, falvaival, tanyáival – a részfeladatok fokozatos és összehangolt megvalósításával illetve megvalósulásával valódi vállalkozói régióvá kell alakítani minden dolgozni, vállalkozni képes (és akaró!) magyar, valamint más EU-beli egyéni és/vagy társas gazdasági  résztvevő számára.

2.

Hajózhatóvá kell tenni a Tiszát és a hajózhatóvá tehető mellékfolyóit. Ezeket a vizeket bizonyos értelemben a természet által létrehozott és mintegy már megépült hajópályának (l. autópályák) tekintve -- nyugati mintára, ahol ez olcsó, nagyon frekventált tehát fontos szállítási és közlekedési útvonal-- jól működő és korszerű (maximálisan környezetbarát) viziút-rendszerré kell fejleszteni, természetesen összekötve az első transz-europai viziút-rendszerrel a Duna-Rajna-Majna csatornával. Ezzel a teljes Tisza-medencét, gyakorlatilag Magyarország keleti felét „éltető érrendszerileg is” csatlakoztatjuk az EU-hoz.

3.

Fokozatosan végre kell hajtani a Tisza-folyó és mellékfolyói komplex energetikai hasznosítására kidolgozott és/vagy kidolgozandó terveket.

4.

Fokozatosan végre kell hajtani a Tisza-folyó és mellékfolyói teljes, átfogó árvízvédelmi- és aszálykár csökkentő- rendszerének megvalósítására kidolgozott és/vagy kidolgozandó terveket.

5.

Létre kell hozni a több mint 50 éve jól működő multilaterális (sokoldalú) Duna- egyezmény mintájára a tiszai hajózást szabályozó nemzetközi (ötoldalú) egyezményt, a Tisza-konvenciót.

6.

Biztosítani kell a tiszai hajózás műszaki feltételeit. Ezek közé tartozik:

--- a hiányzó parti- és folyami műtárgyak megépítése és üzemeltetése,

--- az odavezető közlekedési kapcsolatok (út, vasút) kiépítése, üzemeltetése,

--- a hajózást biztosító információs-navigációs rendszerek kiépítése,

Később, pedig az üzemeltetése.

7.

Meg kell építtetni a hajózható Tisza- Duna csatornát, amellyel a talajvíz-szint csökkenésének megállítása már-már katasztrofális és akuttá vált problémájának megoldása mellett sok más kérdésre is adható majd megnyugtató válasz. Jelentősen rövidebbé tenné például az EU kelet- nyugat irányú, vízi úton történő szállításai útvonalának hosszát.   Ukrajna már hivatalosan is jelezte, hogy kész a jelentős, nyugatra irányuló vízi szállításait a dunatorkolati Renyi városi kikötője helyett a tiszai Csapon megépítendő kikötőben  behajózni. Ezzel pedig a vízi szállítások magyarországi szakasza hosszabb, a jelentősége, no meg a magyar állam bevétele is nagyobb lesz !

8.

A Tisza- medence ökológiai értékeinek megóvása és gyarapítása érdekében  elsősorban az ott élők életkörülményeinek javításáért:                                   

--- Egyforma súllyal kell kezelni az árvízvédelmi, az aszálykár elhárító, a vidékfejlesztési, a természetvédelmi meg az ezeket népszerűsítő intézkedéseket, fejlesztéseket, megvalósításokat,

--- a helyenkint elkülönülő aszály-, árvíz- és belvíz-elleni védekezési rendszerek helyett komplex vízmegőrző, „vízkormányzó” szemléletű rendszert kell kialakítani, majd üzemeltetni,

--- növelni kell a Tisza- medencéhez kapcsolódó turisztikai kapacitást,

--- növelni kell a megújuló, környezetbarát energiaforrások (pl.: biogáz, energiafű, hőszivattyús fűtés, stb.) felhasználásának arányait.

9.

Közös akaraton alapuló, hosszú távú elképzelés szerint és fokozatosan ki kell alakítani a Tisza- medence 21.századi Megapoliszát, amely Technopolisz is meg Agropolisz is meg Humanpolisz is lesz egyidejűleg. Ez a jövő városa, más szóval Miskolc-Debrecen- Nyíregyháza modern város- együttese, mely jellegében és a racionális együttest alkotó városok kapcsolat-rendszerében a hollandok már bölcsen kialakított Amszterdam-Hága- Rotterdam- Utrecht város- együtteséhez, mint már működő Megapoliszhoz lehetne hasonló.

A kelet-Magyarországi Megapolisz egyszerre lesz e térség teljes értékű EU régióvá válásának elősegítője és a Kárpát- medence, több EU tagországotérintő keleti részének minden vonatkozásban megkerülhetetlen központja, amelyhez keresni fogják a kapcsolatot a szomszéd országok e térségbeli nagyvárosai ( pl.: Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Ungvár, Munkács stb.) is!

A fentiek tekinthetők tehát  az Ügy lényegének és tartalmának.

Ezután nézzük meg, mi is történt ezidáig az Ügy megvalósítása terén.

Hivatalos levélben elküldtük a fenti javaslatokat az illetékes állami szervek

vezetőinek.  Kértük, hogy

-- mondjanak véleményt a javaslatban foglaltakról,

-- adjanak lehetőséget az általuk nem támogatható részletek megvitatására,

-- mondják meg, hogy melyik állami szerv lesz a fő partner az Ügy végrehajtása

során és a koncesszióba adás részleteinek kialakításában stb.

Amikor kollégáimmal javaslatot tettünk a Tisza- Duna ZRT megalapítására akkor először is állásfoglalást kértünk a nekünk adható koncessziós jogokról.

Egyszerűbben: Arról van szó, hogy a Részvénytársaság milyen és mekkora haszonnal kecsegtető tevékenységekre alapozhatja céljainak elérését.

Ismeretes, hogy a Szuezi- csatorna társaság RT alapítója Lesseps Ferdinánd az illetékes kormányoktól olyan jogokra kapott koncessziót, amelyek birtokában a francia és az angol kisemberek sietve lejegyezték a kibocsátott részvényeket, a Szuezi-csatorna társaság gyorsan létrejöhetett, majd megépíthette a csatornát és  az egészen 1956-ig ( a csatorna államosításáig) sikeresen és a részvényeseknek sok hasznot hajtóan működött is.

Egyértelműen jeleztük, hogy a Tisza- Duna ZRT megalakításával Lesseps módszerét kívánjuk megismételni: vagyis a magyar költségvetést az Ügy pénzigényével nem szándékozzuk terhelni!

Mindezen előzmények után a mai napig ezekre a leveleinkre nem kaptunk semmiféle választ. Nem neveztek meg egyetlen munkatársat sem, akivel valamilyen dialógust lehetett volna az Ügyről elkezdeni.

Az eddig névtelen és a mai napig hangtalan, de betöltött hivatalából eredendően illetékes személyek szapulását itt, most még mellőzöm. Vitatkozni ugyanis csak valakivel lehet, neheztelni csak valakire lehet, sőt állami hivatal betöltésére teljesen alkalmatlannak csak valaki bizonyulhat! 

Tehát:

Tisztelt magyar politikusok, akik az ország jövőjét befolyásolni akarják és képességet is éreznek (két választás közötti időben is!) ilyen feladat megoldásában való aktív részvételre !

Lépjenek ki a láthatatlanságból és legyenek hasznos valakik, akik az ország választott vezetőinek a segítségére sietnek az olyan igazán fontos és aktuális feladatok kiválasztásában, mint amilyen az ország számára ez az Ügy. 

Továbbá vegyenek részt az Ügy és az ország jobb jövője számára fontos „sokunk” fogalmának, élő- és dolgozni akaró emberekkel történő feltöltésében.

Más szavakkal az Ügy széles körben történő megvitatásával, racionális egyeztetésekkel, a részletek gondos és kollektív kimunkálásával érjék-érjük el, hogy a „sokunk” szó mögött nagyszámú lelkes szakember, szellemi- és kétkezi munkás legyen, olyanok, akiknek az Ügy végrehajtása érdekükkel és hitükkel egybevág!

Budapest,2008.03.15-én                                                     Böhm János Ferenc

PS.

Örömmel tehetek egy sokat ígérő kiegészítést a fenti cikkhez.

Meghívót kaptam (2008. április 4-én) TÁJ-KÉP Titkárság aláírással a Tiszai Alföld Jövőkép (TÁJ-KÉP)—2008-2009 program keretében szervezendő szakértői vitanapokra. Az első szakértői vitanapra 2008.április 11-én kerül majd sor.

Az ÜGY témájában ez az első – reményeim szerint – jó irányba induló és kellő társadalmi háttérrel megerősített olyan fórum, amely ki akarja és ki is fogja tudni alakítani az ÜGY sikerre viteléhez szükséges sokunk  lelkes és dolgos csapatát.