AZ ÉPÍTÉS KORSZAKA
1984. február 7.
Az Elnöki Tanács 1984. évi 6. számú törvényerejű rendeletével kihirdette a szerződés módosításáról 1983. október 10-én aláírt szerződésmódosítást, mely az építkezés befejezésének határidejét öt évvel későbbre halasztja. A Felső-Dunán megkezdődik az építkezés, mely Magyarországon állami nagyberuházásként folyt. A költségeket közvetlenül a központi költségvetés, illetve a központi költségvetést terhelő hitelek biztosították. A hitelfelvételek miatt az építkezés időszakában a nagyberuházás nem jelentett közvetlen költségvetési terhet.
1984. augusztus 1.
Megalakul a Duna Kör, a vízlépcsőrendszer építése ellen küzdő civil szervezet. Célja az emberek felvilágosítása a vízlépcsőrendszer igazi arcáról, a fenyegető környezeti károkról. A Duna Kör szamizdat hírlevelet ad ki, nyilvános vitákat és tiltakozó akciókat szervez. 1985 decemberében alternatív Nobel díjjal ismerik el a Duna Kör és vezetője, Vargha János tevékenységét.
1986. május 28.
A magyar beruházó vállalat (az OVIBER) 5,7 milliárd schilling értékű szerződést köt a Donuakraftwerke AG osztrák gátépítőcéggel a nagymarosi erőmű teljes megvalósítására. A pénzügyi feltételeket a Magyar Nemzeti Bank és - a Creditanstalt vezetésével létrehozott - osztrák bankkonzorcium hitelszerződése biztosítja.
1987. december 31.
A pénzügyminiszter 197/1987(XII.31.) számú rendelete létrehozza a GNV Építési Alapot, melynek keretében a Magyar Nemzeti Bank 37 milliárd összegű refinanszírozási hitelt nyújt a költségvetésnek a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer állami nagyberuházás megvalósítására.
1988. április 24.
Környezetvédők tiltakozó felvonulása a Duna-parton Visegrádtól Esztergomig az építkezés ellen.
1988. szeptember 12.
Tüntetés az Országház előtt: több tízezer ember követeli, hogy állítsák le a természetpusztító építkezést Nagymaroson.
1988. október 6.
A nagymarosi építkezést ellenző civil tiltakozások és tüntetések ellenére az Országgyűlés az építkezés folytatásáról dönt.
1989. február 6.
A kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás módosítása Budapesten. Eszerint az építési munkák befejezésének éve (1995 helyett) 1994.
A MAGYAR OLDALI ÉPÍTKEZÉS FELFÜGGESZTÉSE
1989. május 13.
Újabb civil tiltakozások, köztük az építkezést ellenzők népszavazási kezdeményezését követően, a kormány felfüggeszti a nagymarosi építkezést.
1989. május 24.
Németh Miklós magyar miniszterelnök személyes találkozón jelenti be Ladislav Adamec cseh-szlovák miniszterelnöknek a nagymarosi építkezés felfüggesztését, közös felülvizsgálatot javasol.
1989. június 2.
A Magyar Országgyűlés határozatot hoz: tudomásul veszi a kormány intézkedéseit, szorgalmazza az újabb vizsgálatokat, és tárgyalásokra hatalmazza fel kormányt az 1977. évi államközi szerződés módosítása érdekében.
1989. július 15-19.
A miniszterelnökök megállapodásának megfelelően magyar-csehszlovák szakértői találkozó Budapesten. A magyar delegáció átadja a vízlépcsőrendszer működtetésének kockázatairól készült dokumentációt.
1989. július 20.
Miniszterelnöki találkozó Budapesten a bős-nagymarosi ügyben, melyen a magyar miniszterelnök bejelenti, hogy a magyar-csehszlovák közös szakértői tárgyalás eredményeire is tekintettel, a dunakiliti építkezést is felfüggeszti.
1989. augusztus 31.
A csehszlovák miniszterelnök levélben rögzíti álláspontját: szorgalmazza a magyar építési munkák azonnali folytatását; az ellenkező esetre kilátásba helyezi a bősi erőmű üzembe helyezéséhez szükséges munkák csak csehszlovák területen történő megvalósítását.
1989. október 26.
A magyar fél miniszterelnöki találkozón szorgalmazza a közös felülvizsgálatot. A csehszlovák fél álláspontja változatlan, bejelenti, hogy megkezdték az egyoldalú üzembehelyezés (későbbi nevén: "C" változat) terveinek készítését.
A MAGYAR OLDALI ÉPÍTKEZÉS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA,
TÁRGYALÁSOK AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT
1989. október 31.
Az Országgyűlés határozatot hoz a nagymarosi erőmű végleges elhagyásáról; a dunakiliti létesítmények építésének folytatása előtt államközi szerződés kötését tartja szükségesnek egy ökológiai garanciarendszerről.
1989. november 30.
Az Országgyűlés határozatának megfelelő szerződésmódosító javaslat átadása a csehszlovák félnek. A javaslatra a csehszlovák kormány nem válaszolt, ugyanakkor a Duna egyoldalú, csak csehszlovák területen megvalósított egyoldalú elterelését helyezte kilátásba a bősi erőmű üzembehelyezése érdekében.
1990. január 6.
A magyar miniszterelnök levélben összegzi álláspontját: közös felülvizsgálatot szorgalmaz, melynek eredményei alapján a választások utáni új kormányok szerződésmódosításban állapodhatnának meg. Egyben üdvözli, hogy Csehszlovákiában is megváltozott a kérdés megítélése, a bársonyos forradalom után megalakult új szlovák kormány ugyanis 1989 decemberében azonnal leállította az egyoldalú üzembehelyezés munkálatait.
1990. február 3.
Magyar, szlovák és osztrák környezetvédők tiltakozó élőláncot alkotnak Pozsony és Bős között.
1990. október 15.
A nagymarosi erőmű osztrák kivitelezőjével folytatott tárgyalás-sorozat lezárása: a magyar kormány meghatalmazottja 2,881 milliárd schilling értékű tartozást ismer el.
1991. április 16.
Az Országgyűlés határozatot hoz a vízlépcsőrendszer ügyéről (26/1991.(IV.23.) OGY határozat): tárgyalásokra hatalmazza fel a kormányt az 1977. évi államközi szerződés közös megszüntetéséről és a következmények rendezésére, új államközi szerződés kötéséről. Az új szerződést a környezeti-ökológiai értékek közös védelmének elsődlegessége jegyében kell megkötni.
1991. április 22.
Kormányközi tárgyalás Budapesten, melyen a vízlépcsőrendszer kedvezőtlen környezeti hatásait már a csehszlovák fél sem vitatja, azonban műszaki pótintézkedésekkel elháríthatónak ítéli őket. A csehszlovák delegáció vezetője (Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök) utolsó hivatali napját tölti, ezért érdemi választ már nem ad a - közös felülvizsgálatot szorgalmazó - magyar javaslatra.
1991. július 15.
Kormányközi tárgyalás Pozsonyban.
1991. december 2.
Kormányközi tárgyalás Budapesten, melyen a csehszlovák fél még 10 nap haladékot kér a közös - EU közreműködést is feltételező - felülvizsgálat ügyében adandó válaszra.
1991. december 12.
A csehszlovák kormány határozatot hoz, melyben jóváhagyja a bősi erőmű ún. 'C' változat szerinti, 1992. őszi üzembehelyezését. A 'C' változat a Duna egyoldalú, csak csehszlovák területen megvalósuló elterelését jelenti.
1992. március 24.
Az Országgyűlés határozatban (12/1992.(IV.4.) OGY határozat) hatalmazza fel a kormányt az 1977. évi államközi szerződés egyoldalú megszüntetésére, tekintettel arra, hogy a csehszlovák fél nagy erőkkel folytatja a 'C' variáns munkálatait.
1992. május 19.
Magyar diplomáciai jegyzék átadása a csehszlovák félnek, amely szerint Magyarország 1992. május 25-i hatállyal megszünteti a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról kötött 1977. évi szerződést. Egyúttal, a következmények rendezésére, új államközi szerződés kötésére hívja fel a csehszlovák felet.
1992. június 9.
Az Országgyűlés törvénybe foglalja a vízlépcsőrendszer elhagyását: az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezi az 1977. évi államközi szerződést becikkelyező törvényerejű rendeleteket.
1992. október 23.
A magyar kormány keresetlevelet nyújt be a hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna várható egyoldalú elterelése miatt.
|