Elgondolkozott-e már valaki ezen, aki nem bennfentes ebben a külön kis világban, a menhelyek világában. Mert ha eltűnődne a kérdésen és kicsit figyelne a környezetére, sok mindenre rájönne magától.

Tavasz lett. Idén is eljött, igaz villámgyors volt és rövid, már a kánikulai napokat próbáljuk túlélni. Pillanatok alatt tele lettek a hirdetési rovatok kutya- és macskakölykökkel, kidobott vemhes anyaállatokkal. Honnan jönnek, hol termelődnek ki ezek az állatok? Az egyik közösségi portál állatrovatából szemezgettem egy darabig, majd raktam fel elrettentésül, vagy okulásul a honlapomra, hogy aki véletlenül arra téved, szembesülhessen vele. Mert akár naiv tudatlanság, akár szándékos nemtörődömség, vagy felelőtlenség az oka, az eredmény igen csak megrázó.

Most úgy döntöttem, hogy ezt a cikket ide is fel teszem, hiszen hiába beszédesek a hirdetések, ez a cikk azért többet mond.

Ma már mindegy, hogy keverék vagy sem!

Anno, gyerekkoromban nagy szám volt egy pedigrés kutya a környékünkön. Vigyáztak is rájuk, szinte már embernek kijáró előjogokat birtokoltak. Számkivetettség inkább a szegény keverék állatokat sújtotta. Pedig ugyanolyan lelkük van, sőt, némelyik túltesz bármelyik fajtatiszta társán.

Nézzük, hogy embertársaink hogyan próbálnak megszabadulni a kéretlen jövevényektől, illetve hogy szeretnének egy kis plusz jövedelemhez jutni általuk. Nem mertem az összeset leírni, mert egy havi termés elolvasása után már belefáradtam a mennyiségbe, így csak tízet választottam ki.

„Elvihető 7 hét múlva egy szuka és egy kan rövidszőrű Weimari vizsla kölyök, Tk. nélkül. Nemzetközi oltási igazolvánnyal, többször féregtelenítve, szerződéssel, farokvágva, igény szerint chip-pel. A kölykök családi környezetben nevelkednek, gyermekek közt. Csak igényes gazdik jelentkezését várjuk.” (igényes gazdinak nem kell törzskönyv nélküli kutya)

„Kőltőzés miat sürgősen elajándékoznánk egy fajtiszta tacsko 1 évas kutyust segits hogy ne keljen menhejre vinni szobatiszta.” (ne dőlj be a költözés szónak, jobb híján ezt használják, nem mindig fedi a valóságot. Ő már biztos, hogy bajba kerül, ha nem veszi magához senki, zsarolós hirdetést feladó gazdáitól)

„Havanesse kölykök fajtiszták törzskönyv nélkül eladók. Anya fehér apa fekete és az egyveleg 2 db fehér kicsit drappos és 2 db fekete hasukon kicsi fehér minta. Nagyon édesek a szemeik most nyíltak ki. „(Kis mellékes jövedelemszerzés, nekik a szín a lényeg, a többi kit érdekel, egyébként a helyes szóhasználat: fajtatiszta)

„ Sziasztok!Két darab keverék 8hetes kiskutya szerető gazdit keres sajnos én nem tudom megtartani őket mert a két szülő is az enyém az anya sima szőrű szetter az apa német juhász és golden keverék „(Az emberi felelőtlenség tipikus példája)

„Eladó két bübájos kínai kopasz kölyökkutty, egy fiú, egy lány. Nagyon szép kopaszok. Febr. elején születtek törzskönyves apától. Féreghajtva,elvihetők.” (Na ez tipikus szaporító, se oltás, se törzskönyv. A lényeg hogy divatkutya)

„Gyönyörű Shar-pei kiskutya, kislány ajándékba elvihető . Egy picit keveredett egy tacskóval de nem lelhető fel benne a tacsi vonások . Ha szerető gazdija lennél ennek a cuki kutyának akkor jelentkezz .”

(NO KOMMENT) – azért mégis, hogy lehet kicsit keveredni, az ég szerelmére!!!!

„Március 13-án ellett a kutyánk nagyon szép kölyköket, amiket sajnos mi nem tudunk megtartani, ezért szeretnénk őket elajándékozni. Az anyukájuk fajtiszta magyar vizsla, az apuka kilétét sajnos nem ismerjük. Szerencsére már csak egy kiskutya keres gazdit. Az utolsó kiskutya lány, és inkább az anyukájára ütött. Nagyon nyugodt természetű és érdeklődő, az alkata és a szőre hossza is egy vizsláéra hasonlít. „(újabb megelőzhető baleset)

„Két gyönyörűséges 11hetes labrador keverék kölyök gazdit keres. Egy kisfiúról és egy kislányról van szó, ingyen adnánk, csak a szállítást kell megoldani. Már most nagyon jó házörzők ,játékosak,a 8hónapos unokahúgom által a gyerekekhez is hozzászoktak (bababiztosak ). Ezen kívül van egy fkeete 1éves szintén labrador keverék lány kutyus is. Anyukám már nem nem bír ennyi kutyussal,szóval ha vkit érdekel,ő is elvihető ingyen.”(Róla sajnos nincs képem.) (Anyunak talán előbb gondolkodni kellett volna, de úgy látszik ez nem az erőssége)

„Shetland Juhász 2 éves kutyámnak szeretnék u.i. kislányt szerezni ha lehet tricolort! Kiskutyákból haza is vinnék!!”(itt a szín a lényeg, tényleg ilyen ökrök az emberek? Társkereső: férjet keresek, mindegy kicsoda, csak szőke legyen, mert én fekete vagyok)

„pit bull kiskutya kerestetik kertes házba.” (NO KOMMENT) – vagy mégis, ismerem a fajtát, volt nekem is. De ha egyszer betiltották, miért kell mégis újra és újra megszegni a törvényt????”

A nem tudom hányadik, sokadik után már belefáradtam, rájöttem, mást sem csinálhatnék, mint ezeket másolgathatnám nap, mint nap, hiszen ez csak ici-pici része annak a nagy egésznek, amely a neten, az újságokban, vagy szóban kering az emberek között.

Miért csinálják ezt? Miért kell ez? Nem értem, egyszerűen nem értem.

Persze nem ez az egyetlen kutyás probléma. A fekete szaporítók paradicsoma lettünk. A tönkremenőben lévő magyar mezőgazdaság egyes élelmes gazdái áttértek a haszonállatokról a fajtatiszta kutyák tartására. Nincs ugyan törzskönyvük, de piacuk annál inkább. Azokban az ólakban, ahol azelőtt még malackák röfögtek, most kutyák ugatnak, vonyítanak bezárva. Az éppen divatos fajták termelőhelye ez. Eldugott tanyák, messze mindentől, nem keltenek feltűnést. Innen aztán külföldre viszik a kölyköket. Felvásárlók jönnek értük, az üzlet pillanatok alatt megköttetik, és a kicsik már utaznak is a csomagtartóban. Régen még kértek oltási könyvet, ma már az sem szükséges. Megnyíltak a határok, könnyebb őket átcsempészni pl. Olaszországba.

Sokat olvasgattam ezzel a témával kapcsolatban. A legutóbbi cikk egy napilap oldaláról üvöltött rám nagy betűkkel: a kutya nem haszonállat. Elolvastam a cikket és elgondolkoztam rajta. Igen. Ez itt a probléma. Míg az ehető állatállományt szigorúan ellenőrzik (persze nem a háztájiról beszélek, amit mi falunk fel évközben, kikapva a sorból egy szép kövér csirkét, vagy nyulat), addig a „kutyatenyésztést” tulajdonképpen nem ellenőrzi senki. Pedig mekkora pénz van benne! Sokaknak fogalmuk sincs róla. Na persze nem a lelkiismeretes tenyésztőkről beszélek, akiknek száma már lecsökkenőben van az árletörő feketegazdaság miatt.

Teljesen egyszerű lenne a megoldás! És még sem. Mivel csak egy Valakin múlik, hogy ez a tűrhetetlen és egyre rosszabb helyzet végre megszűnjön. Társadalmunkon! Rajtunk, civileken. Hiszen ha átgondoltan tartunk állatot (kevesebb gondunk is lesz), nem teremtünk piacot, nem termelünk további kiskutyákat, kismacskákat, - igaz jó pár év alatt- de elfogynának a sanyarú sorsú állatok, és talán eljutnánk oda, hogy a sintértelepek és a menhelyek ketrecei már csak az épp véletlenül elveszettek ideiglenes otthona lenne.

Ismerve Titeket, a NAGY TÖBBSÉGET, jelenleg ez lehetetlen és megvalósíthatatlan elképzelés!

Marad a másik lehetséges út, ami persze szintén elég nehézkes, és súrolja az álomvilág határát. De hátha. Vannak még csodák! Manapság mindenki őt várja.

/Már régen nem/ Tisztelt Állambácsi!

Nagyon szépen kérlek Téged, hogy aktuális adok-kapok meneteid szünetében, nézz körül kutya-macska ügyben. Mert szép dolog az állatvédelem, az állatvédelmi törvény, de megint csak a tüneteket, a következményeket próbáljuk orvosolni, holott az okokat kellene keresnünk és megszüntetnünk.

Légy olyan jó kérlek, és hozz létre egy állatrendőrséget! Próbáld meg szabályok közé szorítani az állatok tenyésztését, megszüntetni a feketetermelőket!

Nem olyan nagy dolog. Csak kis akarás kellene hozzá, ahelyett, hogy ott fent egymást marjátok, váltott műszakban egymás helyére pályáztok, hol az egyik van fenn, hol a másik, rólunk és az országról pedig teljesen megfeledkeztek.

Sokkal egyszerűbb lenne együtt dolgozni, egymás mellett, nem egymás ellen. Tudom, ez most egy naiv, gyermeteg elképzelés volt. De mit várhattok tőlem, mikor Ti is kitaláltok olyan naiv, és olyan gyermeteg intézkedéseket, nevetséges és teljesen felesleges törvényeket, hogy az emberek haja égnek áll.

Ez a probléma már csak kormányzati szinten rakható rendbe. Mert hiába a sok jótékony lélek, aki napi küzdelmet vív az állatok etetéséért, gyógyításáért, elhelyezéséért, megmentéséért, ha a társadalom egyre csak ontja magából az utánpótlást.

Kicsit nézzetek körül Nyugat-Európában! / pl. Németország vagy Anglia./ Németországban ez a gond szinte teljesen megszűnt, idejönnek örökbe fogadható állatokért. Angliában és USA-ban állatvédelmi rendőrjárőrök járják az utcákat, fogadják a bejelentéseket.

Szégyellhetjük magunkat, de nagyon!